fbpx

Élménybeszámoló – Reggaeton vs. Dancehall Kongres 2021

Nemrég Lengyelországban jártunk a Reggaeton vs. Dancehall Kongres-en. 

Ez egy nemzetközi rendezvény, amit minden évben Katowicében rendeznek meg, és ahol rendszeresen oktatunk. Az oktatás mellett nagyszerű lehetőség a fejlődésre, inspirálódásra, hiszen világhírű oktatókkal lehet együtt táncolni. 

Őszintén szólva vegyes érzésekkel indultunk neki az útnak. A tavalyi kongresszus a covid miatt kimaradt részünkről, és kicsit tartottam tőle, hogy az ideire is rányomja a bélyegét a pandémia. Így is lett, de ez csak a létszámon érződött, a hangulaton egyáltalán nem. Kicsit szerintem mindenki szándékosan kizárta egy hétvégére a külvilágot, és csak elvétve lehetett koronáról és maszkokról szóló beszélgetést hallani.

A szokásos kb. 1500-1700 fő helyett idén lényegesen kevesebben voltak, de hihetetlen jó érzés volt látni, hogy a világ minden tájáról összesereglett emberek egy közösségként mozognak, mindenki mosolyog a másikra, nincs fújolás, balhézás, rivalizálás, hiszen összeköt minket a közös szenvedélyünk: a TÁNC! 

 

Táncok terén idén színesebb volt a paletta, hiszen a Reggaeton, Dancehall és Twerk mellett volt hip hop, brega funk, soca, salsa, és bachata is. 

Szuper volt, hogy a fő irányvonalakon belül is több stílusú workshopok voltak:

A Twerk panelen pl. volt a klasszik “booty technics” ahol lényegében a popsirázásé volt a főszerep, volt musicality – ami arról szólt, hogyan lehet méginkább a zenével összhangban táncolni, voltak akrobatikusabb elemek, és volt “sensual” koreó is bőven, amik már kicsit inkább a magassarkús szexizőz stílus felé mentek el, és szuperek voltak! Idén sikerült igazán “őrült” oktatókat összeszervezni, akik még pont megtalálták azt a szintet ami kihívás a résztvevőknek, de nem megugorhatatlan akadály. Mindegyik oktató szuper jófej volt, Tinze, Soupless, Gabriella és Yanil is bátorította és emelte a résztvevőket, kisebb motivációs beszédekkel, a koreók mögötti sztorikkal ami nekem személy szerint nagyon tetszett. Biztosan azért, mert én is próbálom ezeket átadni nektek, és ez egy pozitív visszajelzés volt, hogy mások is így gondolkodnak 🙂

A Reggaeton panelen személy szerint hiányoltam a cubaton stílust, sem zenében, sem pedig mozdulatokban, koreóban nem találkoztunk vele. Volt azonban kicsit afrós, kicsit dancehallos stílus, ezt Heidi nagyon jól hozta, Anita Hofman, és mi is a perreot képviseltük inkább és Uriel egy-egy koreója kis hip hop-os beütést kapott. A reggaeton panelen az egyik legnagyobb meglepetés részünkról az volt, hogy többen inkább régebbi zenéket használtak. A korábbi kongresszeken az volt a trend, hogy egy-egy sláger zene volt, és kb mindenki arra csinált koreót. (pl. a Despacito, vagy a Con calma). Idén nem volt 2 olyan workshop amin ugyanaz a zene lett volna. Összességében nagyon lendületesre sikerült a felhozatal, a résztvevőket nem nagyon hagyták pihenni az oktatók 🙂

A dancehall panel idén is nagyon színes volt stílusban és szintben is. Voltak master classok, de kezdő szintű órák is. Afrós, és kicsit hip-hop-osabb stílusú, raggás, de autentikus dancehall koreók is. A két legőrültebb sztároktató, Jiggy és Guillaume Lorenz hozta a szokásos formáját, a zseniális koreóikat olyan közvetlen formában adták át, hogy nem koncentráltad végig a workshopot, fülig érő vigyorral – és persze csatakosra izzadtan – jöttél ki a végén. Szintén Franciaországból érkezett Gato, aki egészen egyedi stílusban tartotta az óráit, a női oktatókat pedig Stecy és a helyi erő, Magda képviselte. (Ő egyébként korábban résztvevőként volt jelen a kongresszen, 2 éve ő nyerte a táncversenyt dancehall kategóriában)

Oktatóként jó volt látni, hogyan oktatnak a világ más országaiban. Jó volt látni, hogy a távolságtól függetlenül mennyi hasonlóság van az oktatási módszereinkben, és jó volt inspirálódni, új taktikákat “ellesni” amiket itthon is ki tudunk próbálni veletek.

Érdekes tapasztalat volt, hogy a korábbi évekkel ellenétben idén mintha valahogy nehezebben követték volna a mi koreónkat. Lehet, hogy erősre sikerült, lehet, hogy a résztvevők között volt több kezdő, mindenesetre kicsit sajnáltuk, hogy nem tudtuk végig megtanítani amit elterveztünk. A felvételeket visszanézve mondjuk ez annyira nem látszik, elég jól meg tudták csinálni a végére 🙂

Móni ezt írta a hétvégéről: Többféle stílus, más ritmusok, új műfajok és híres oktatók – ez mind az, amit néhány óra különbséggel szép sorban ki lehetett próbálni! Lett is új kedvenc, amiről később szerintem fogtok még hallani.
A szervezés nem a legpatentabb, de ez nem tántorít el és legközelebb is biztosan ott leszek. Sőt, szívesen látnék ilyet Magyarországon is.
Ha nem csak 1 stílus miatt mész, akkor nem is tudsz annyi órára bemenni, amennyire szeretnél, mert nem bírod szusszal.
Mi főleg twerk órákon voltunk, de már ott is nagyon jó volt a felhozatal, hát még az egész kongressen. Voltak klasszikus, nagyon pörgős vagy épp ’sensual’ órák is, szóval mindenki talált olyat, ami közel áll hozzá. Jó volt látni, hogy a twerk is mennyire más és más tud lenni zenétől és artist-tól függően, és ez segít megtalálni és felépíteni a saját stílusod. Egész más otthon videókat nézni, mint mikor ott a részese vagy és átéled az egészet.
Az oktatók mind nagyon kedvesek, közvetlenek voltak és olyan energiát adtak át a koreókon és mondanivalójukon keresztül, ami bátorít és kedvet csinál ahhoz, hogy te is még többet és még jobban akard csinálni. Hoztak olyan akrobatikusabb elemeket, amiket korábban nem mertem volna kipróbálni, de ott mégsem volt kérdés, hogy megpróbálom-e. Ez a hétvége nekem önbizalmat és új lendületet adott. Ez a sok impulzus mind csak megerősített abban, hogy a tánc önkifejezés is, nem csak sport.
A fáradtság, az izomláz és néhány kisebb seb garantált, de megéri!